1908. Megszületett a határozat egy békéscsabai téglagyár alapítására.

1909. Megépült a gyár az égető kemencékkel együtt. Bohn Mihály közreműködésével. 20-30 fő bányász és 200 fő kiszolgálóval elindult a gyártás.

1911. 4 millió tégla és 12 millió cserép volt a termelés. Az első világháború miatt visszaesett a termelés.

1925. Újra felfutott a termelés, a munkáslétszám 1000 fő volt.

1934. Kirchknopf István mérnök segítségével modernizálják a gyárat. A tégla és cserép mellett megindult az üregestégla, a válaszfaltégla, és a Bohn födém gyártása. Nagyméretű téglából 10 milliót, Különleges téglából 400 ezret, cserépből 25 milliót gyártottak. A munkáslétszám 1000 fő.

1948. Államosítják a békéscsabai és a megyei gyárakat.

1949. Újjáépítették és üzembe helyezték a Békés Megyei gyárakat.

1950. A Gyulai, Mezőberény I. és II. , Orosházza I. és II.-es gyárakat Minisztériumi irányítás alatt a Békés Megyei Téglaipari Vállalathoz. A Békéscsaba I. és II.-es gyár önálló minisztériumi vállalat lett, Békéscsabai Téglagyárak elnevezéssel. A Battonyai, Eleki, Békési, Körösladányi, Dévaványai, Füzesgyarmati és a Gyomai gyár Bánya ES. néven tanácsi irányítás alá került. A gyárak fejlesztése és korszerűsítését a vállalatok folyamatosan végezték.

1963.április 1-én összevonásra került a megye össze téglagyára és megalakult a Békés Megyei Tégla és Cserépipari Vállalat. A vállalat rendelkezett egy 50 fős Karbantartó műhellyel és egy 25 fős szürke öntődével. Itt gyártották a fejlesztéshez szükséges téglaipari gépeket és a javításokhoz szükséges alkatrészeket. Gyártmányok: Vedersoros kotró, Zetor vontató, Téglavágó, cserépvágó és cserépelszedő automata, Bagányprés.

1967. A munkáslétszám eléri az 1200 fő-t. Téglából 73 millió, cserépből 67 milliót gyártott a vállalat.

1972. Megkezdődik a Békéscsabai III.-as cserépgyár építése. Mely abban az időben Középeurópa legkorszerűbb cserépgyára volt. Olasz Présgépekkel és Nyugat német automatikával.

1974. Elkezdődött a Békéscsabai II.-es gyár korszerűsítése.

1974. Az Építési Minisztérium utasítására, veszteséges gazdálkodása miatt felszámolásra került a Csongrád -Bács Megyei Téglaipari Vállalat. A Csongrád Megyei gyárakat a Békés Megyei Tégla és Cserépipari Vállalat-ba integrálták. Így a Szeged I. és II., Szőreg,Apátfalva, Hódmezővásárhely, Derekegyháza, Szentes I.II. és III. gyárak kerültek átvételre. Felújításuk után 1975-ben jobban működtek mint a Békés Megyei gyárak. A vállalat létszáma ekkor mintegy 3000 fő volt.

1975. A Békéscsabai III-as cserépgyárban beindul a termelés, három műszakban.

1976. A békéscsabai I-es gyár területén működő karbantartó műhelyben beüzemelésre került 5-6 nagyméretű forgácsoló gép és két induk- ciós olvasztó kemence az Öntődében. Ekkor a Vállalat vezetés az olasz Bongiovanni és német Hendle cég részére export gyártást vállalt és megkezdődött a téglaipari Szekrényesadagolók gyártása. A Minisztérium a kiszállított szekrényesadagolók ellentételezése fejében tudta behozni a korszerű nagy teljesítményű téglapréseket. Ezen üzem még ma is működik: Kerámia Gépgyár néven.

1977. Ebben az évben létesült egy 50 fős karbantartó műhely mely a javításokhoz szükséges alkatrészeket hivatott volt legyártani. A Békéscsabai III-as cserépgyárban megvalósul a a cserépfestő engóbozás. Bordó, Barna, Zöld, és Fekete színekben.

1980.

1985. A privatizációval megszűnt a vállalat.